Kiskunfélegyháza város Bács-Kiskun megyében.

Fekvése
A Bács-Kiskun megyei középváros a Duna-Tisza közén található.
Jelentős közlekedési csomópont: a városon áthalad az 5-ös számú főút, az M5-ös autópálya. A város vasúti forgalma is kiemelkedő: a Budapest-Szeged vasútvonalon fekszik, de közvetlen vonatok közlekednek Kiskunhalasra, Szentesre, Lakitelekre és Szolnokra is. Kiskunfélegyháza optimális szálláshely a kirándulónak, hiszen a közelben található Bugac, a híres kiskunmajsai fürdő , a Tőserdő és a Tősfürdő, Ópusztaszer és a Kiskunsági Nemzeti Park.

Kiskunfélegyháza Budapesttől közúton alig 100 km-re található, amely az autópályának köszönhetően mindössze egyórás utat jelent.
Története
A városházaA városháza légifotója
IV. Béla király 1240 körül a tatárok elől menekülő kunokat a Duna-Tisza közének e területére telepítette le. Ők alapították a régi Félegyházát. A település első ismert említése Zsigmond király 1389-es oklevelében található, "Feledház" néven. A Félegyháza név a köznyelvben ma is élő változat. Eredetének magyarázatára több elmélet született. Az egyik szerint pap nélküli, csak templommal rendelkező település lehetett az Árpádok alatt (félegyház). Egy másik feltevés alapján magas halmon állt temploma (felső egyház) után kapta a nevét. A "Feled" előtagból egyesek azt magyarázzák, hogy félbemaradt a templomépítés.
A török a mohácsi vész után elpusztította Félegyházát. 1743-tól főként jászsági (különösképp Jászfényszaru lakosai), kiskunsági, Heves megyei lakosokkal telepítették be. 1774-ben Kiskunfélegyháza ...